A világot felfedező úton végtelen határokkal találkozik az ember: vélt és valós, régi és új, látható és láthatatlan, járható és járhatatlan választóvonalakkal.
A Pamír távoli végén, Tádzsikisztánban, a hatalmas meteor kráterben nyugvó Kara-kul sós hullámait környékezzük. Csaknem 4 kilométernyire van a tengerszint felett, s ezzel az egyik legmagasabban fekvő víztömeg a világon.
A Tádszikisztán és Kína között húzódó szögesdrót mentén gyaloglunk. (Frissen kijelölt határ: Tádzsikisztán nemrég átengedte Pekingnek hegyvidéki területeinek egy részét).
A szovjetek által épített autópályán trappolunk, mely valaha egy letűnt birodalom közép-ázsiai határvonalát jelölte. Az utat ma gazdag nyugati biciklisták használják egzotikus játszótérnek.
A Pamír jeges csúcsain az ősi Tethys-óceán mellett húzódó kies, hideg sivatag partjait fedezzük fel.
Guide Safina Shoxaydarova sets up camp on the beach of what was a vast, primordial ocean a hundred million years ago.
Paul Salopek
A Tethys-óceán napsütötte hullámai végtelen korokon át mosták a két ősi kontinens partjait: északra Laurázsia feküdt, délre pedig Gondvána. Majd elképzelhetetlenül lassan, ember számára felfoghatatlanul hosszú idő alatt a két lemez összeütközött, felgyűrve a mai Európa hegyvonulatát, az Alpokot, és Ázsia hatalmas hegyeit, a Pamírokat, a Karakoramot, a Himaláját. A Tethys-óceán összezsugorodott. Csupán tócsák maradtak ebből az egész Földet átölelő tengertömegből: a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger, és a haldokló Aral-tó.
A Pamírban még mindig zeng a százmillió éves ütözés visszhangja.
Ázsia legmagasabb, legsziklásabb hegyei még mindig meg-megrezzennek. Földrengések, földindulások, földcsuszamlások indítanak hatalmas lavinákat a völgybe.
Near Alichur, Tajikistan, the Pamirs are spattered with countless hot springs, mineral baths, and small geysers—hints of an ongoing collision between India and Asia.
Paul Salopek
Ez egy letűnt kor óceánjának sóhaja: a Tethysé. A sziklák, folyómedrek, legelők közül feltörő számtalan forrás azt üzeni: emlékezz rám.
